Google első oldal – Hogyan értem el?

A Google első oldal sok vállalkozás esetében éles választóvonal valahol a halál és a túlélés, vagy éppen a döcögés és a száguldás között.

Úgy mondják, hogy ha van kulcsszó, amire kihívás a Google első oldalra kerülni, akkor az éppen a keresőoptimalizálás. Hiszen ki más értene jobban a művelethez, vagyis egy kulcsszó Google első oldalra röpítéséhez, mint maguk a keresőoptimalizálók? Akik pedig vélhetően a saját honlapjukért is megtesznek mindent, hogy erre a mágikus szóra az elsők közé hozzák. Vagyis a verseny és a tudás hatalmas, és ennél az egy kulcsszónál biztos, hogy mindenki ért ahhoz, hogyan lehet a Google első oldalra kerülni.

Hát nekem ez most sikerült. A honlaprafel.hu lassan négy hónapja stabilan az első oldalon szerepel a Google találati listáján “keresőoptimalizálás” szóra – ráadásul az elmúlt hónapokban a 3-4. helyen.

De hol jó ez neked, kedves olvasó?

Mivel ez a helyezés neked is köszönhető (lásd lejjebb), ezért gondoltam meghálálom. Összeírom azokat a gondolatokat, amik eszembe jutnak, hogy én milyen lépéseket tettem annak érdekében, hogy erre az igen nehéz szóra a Google első oldal elérhető legyen.

És hogy mi az, amit azonnal felejts el a keresőoptimalizálással kapcsolatosan a neten terjedő legendák közül.

Nézd meg ezt az új videót:

És még egy plusz. Ha igazán érdekel, hogyan szeretnél a Google első oldalára kerülni valami értékes kulcsszóval, akkor megmutatok neked néhány bukást. Néhány saját tapasztalatot, amikor nem sikerült ezt elérni.

Google első oldal: mennyi idő kell ehhez?

És akkor itt jöjjön az első mítoszrombolás. Miszerint a nagyon ütős kulcsszavakhoz százéves domain és rengeteg idő kell.

Én ezt a domaint 2012. szeptemberében foglaltam le, bő egy évvel azelőtt, hogy a keresőoptimalizálás szóra (vagyis az egyik legnehezebb kulcsszóra) az első oldalra került. Ezt akár le is ellenőrizheted a domain.hu-n. Az első cikk is ekkor jelent meg rajta, és mindössze egyetlen másik honlapról áthozott cikkel indult, nincs semmilyen százéves domain átirányítva rá vagy hasonló trükkök. Vagyis egy év egy hónappal az előtt, hogy az első oldalt elértem, és nagyjából egy év másfél hónappal az előtt, hogy az első 5-be kerültem.

És még csak azt sem mondom, hogy ennél gyorsabban nem ment volna. Főleg amit a Google az elmúlt pár hónapban művelt az algoritmusával, az én tapasztalatom szerint szinte egyre kevesebb hatása van jelenleg a helyezésekre az adott domain korának önmagában. (Ami számít, az a domain megbízhatósága vagy domain authority angolul, és ez természetesen a korral együtt jobb lehet, de nem önmagában a kor a meghatározó.)

Hogy indultam neki?

Őszintén? Ez most lehet hogy ciki, de sosem méregettem, hogy hányadik helyen vagyok, úgyhogy most nem tudok neked szép grafikonokat mutatni, hogy hogyan másztam felfelé.

De egyvalami biztos. Szerintem az első fél évben még csak az első 100-ban sem voltam benne (a keresőoptimalizálás szóra). És ez része volt a koncepciónak.

Nézd meg ezt az új videót:

Na nem mintha nem szerettem volna két nap alatt a Google első helyre kerülni, persze hogy szerettem volna. De ez kb. olyan, mintha valaki egymaga, ordítva-üvöltve nekiszaladva próbálná megszerezni Fort Knox aranyát ebből a csinos épületből a képen:

Rövidre fogva egyszerűen kerülgettem a forró kását. Vagyis nem telibe a legfontosabb kulcsszónak próbáltam nekimenni, hanem annyi információt biztosítani a témában, amivel kapcsolatban ha a látogatók megszeretik, a Google-nek már kérdése sem lesz róla, hogy miről szól a honlap.

Itt a honlapon nem írtam róla sokat, talán csak a kulcsszókutatás cikkemben tettem rá némi utalást, hogy a keresőoptimalizálás ma általában nem attól sikeres, hogy kiválasztok egy kulcsszót, csinálok rá egy néhány oldalas honlapot (nagyon figyelve a kulcsszósűrűségre, lehetőleg 10-20% között, mert okos emberek azt mondták, hogy az fontos 😉 ), aztán várom a sült galambot.

Amíg téged a Pandával vagy a Pingvinnel ijesztgetnek (mert az könnyen eladható, meg vannak emberek akik félelemmel próbálnak meg másokat kontrollálni és tőlük pénzt kicsikarni), addig az igazság az, hogy az utóbbi időben a Google egyre jobb lett abban, hogy kiszúrja a valódi tartalmat. És egyszerűen azért soroljon hátra honlapokat, mert szar ami rajtuk van. Értéktelen. Szemét.

Mitől indult meg a helyezés?

Valamikor néhány hónappal az indulás után kezdtem először a keresőoptimalizálás szóra koncentrálni. Most lehet, hogy azt gondolod, ez a csávó hülye, de ez teljesen tudatos volt. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem a “baba etetőszék cegléd alsó házhozszállítás” kulcsszóra, hanem a “keresőoptimalizálás” kulcsszóra szerettem volna előre kerülni. Vagyis nekironthattam volna azonnal ahogy följebb írtam, valószínűleg sehol sem lennék.

Nehéz persze egyetlen cikkben összefoglalni mindent, de mivel azt ígértem, leírom hogyan értem el, ezért megpróbálom:

• Azokat a lépéseket tartottam be, amikről ezen a honlapon vagy a keresőoptimalizálás tanfolyamomon beszélek. Én nem vagyok az a fajta ember, akir bort iszik és vizet prédikál, szóval miért írnék itt mást, mint ami működik (erről majd egy kicsit később).
• Folyamatosan figyeltem a Webmestereszközök és az Analytics adatait. Egyszerűen azért, amiért a jó kereskedő is megnézi, hogy mit visznek többen a botlból. Ezek az eszközök hihetetlen segítséget tudnak jelenteni, ha meg akarod érteni, mit szeretnek a látogatóid és mit nem.
• Az általam ismert honlapokhoz képest lényegesen nagyobb figyelmet fordítottam a belső linkekre.
• Bár nem az a hálás téma, ahol ezrével vannak a jól kulcsszavak, de mégis igyekeztem minden apró (igen, még havi 10 keresést adó) kulcsszóra is rátalálni, és aztán azokra keresőoptimalizált szöveget írni.
• Linképítés nélkül nem ment volna az egész. És igen, kellettek a hagyományos linkkatalógus linkek is, ugyanúgy ahogy kellettek a közösségi média megosztások, valamint egészen értékes és egészen értéktelen linkek. Nem beszélve a hasznos tartalomból eredő organikus megosztásokról, amik semmilyen linképítéssel sem helyettesíthetők – itt köszönve meg neked először a hozzájárulásodat a Google első oldalhoz, ha belinkelted valamelyik tartalmamat a saját honlapodra, mert hasznosnak találtad.
• Folyamatosan foglalkoztam az eredményekkel. A keresőoptimalizálás soha olyan élő nem volt, mint most. Ma már nem elég egy honlapot összerakni 5% kulcsszósűrűséggel, betenni 5 linkkatalógusba, aztán hátradőlni és besöpörni a megrendeléseket. Ez már nem működik. Folyamatos odafigyelést, folyamatos törődést igényel. Vannak általában működő dolgok, és vannak amik egy adott üzletágra, egy adott honlapra érvényesek. Ha figyeled és ki tudod szúrni ezeket, akkor nyert ügyed van.
• Azt csináltam ami működik, és elhagytam ami nem. Ez egyszerűen ennyi. Figyeltem a statisztikákat, az olvasók reakcióit, és igyekeztem olyan dolgokat csinálni vagy megismételni, amik jó eredményt hoztak, és elfelejteni – még akkor is ha esetleg a szívem csücskét jelentették – olyan dolgokat, amik nem.
• Tojtam a “jóakaróim” fejére. Ez kicsit az előzőhöz kapcsolódik, de ki kell, hogy emeljem. Persze a sok pozitív visszajelzés között igenis kaptam “konstruktív kritikákat”. Ezek kizárólag nagyjából szakmabeliektől (honlapkészítőktől) vagy névtelen kommentelőktől jöttek. Nehogy azt hidd, hogy egy percig is aggódtam miattuk. Tegyél te is így. Ha tudod, hogy merre haladsz, egyszerűen ne figyelj azokra, akik megpróbálnak megállítani, vagy megpróbálják csupán jószándékból megmagyarázni neked, hogy mekkora hülye vagy.
• És igen, a honlapomon nagyjából rendben vannak a tehcnikai beállítások. Bár be kell vallanom, a saját ingyenes keresőoptimalizálási felmérésemen biztos így is találnánk még javítanivalót. De nem véleltlenül hagytam ezt utoljára, a technikai beállítások messze nem olyan fontosak, mint ahogy azt sokan hiszik. Nem is véletlen, hogy a honlap felmérésben is 26%-ban teljesen szubjektív elemeket használunk, és csak 21% a kifejezetten technikai elemek aránya a végeredményben.

Az igazi “nagy dobás”

Ha egyetlen dolgot kellene megneveznem, ami a Google első oldalhoz vezetett, akkor valami olyat mondanék, amire szerintem sohasem gondolnál. Ami szerintem milliókat ér, de ha valaki keresőoptimalizálás címszóval ezt tanácsolná neked, akkor talán száz Forintot sem lennél hajlandó egy ilyen tanácsért fizetni neki. Pedig aranyat ér, és én ezt most elmondom neked.

Egyszerűen leírtam az igazat. Azt, ami működik, azt amivel segíteni tudok az embereknek. Olyan, működő dolgokról írtam ezen a honlapon keresőoptimalizálás témában, amiket én eddig legfeljebb csak angol nyelven találtam meg, illetve olyan dolgokzról, amiket nem valami városi legendából szedtem, hanem konkrétan kipróbáltam.

OK, nézzünk egy kicsit e mögé üzletileg is. Hogyan működhet ez sikeresen?

Mi valahol félúton vagyunk Nyugat-Európa és Oroszország között. Sokféle értelemben. Nyugat-Európáról, a nyugati világról szokás mondani, hogy a nyer-nyer megoldásokban hisznek: nekem csak akkor lehet jó, ha neked is. Vagy: nem szeretnék úgy üzletet kötni veled, hogy neked ne legyen jó. Míg az oroszokról a nyer-veszít szituáció realitása terjedt el: nem lehet nekem jó, ha neked is jó. Vagy: ahhoz, hogy nekem jó legyen, neked rosszul kell járni.

És sokan gondolkoznak úgy üzletileg, hogy nem nyerhetnek igazán, ha másnak is nagyon jó. Aki így gondolkozik, az miért osztaná meg a tudását másokkal? Hiszen abból csak az lesz, hogy majd mindenki lenyúlja. Meg az ügyfél amúgy sem fog jönni, ha már egyszer úgyis megírtam a blogon. Keresőoptimalizálásra lefordítva: csak addig lehet nekem jó, amíg te nem tudod amit én tudok.

Én meg jöttem, és leírtam olyan dolgokat, amiket mások nem. Íme egy ügyfél vélemény azok közül, amiket a mai napig napi-heti szinten kapok tőletek:

– És itt szeretném megköszönni másodszor, hogy Te is hozzájárultál a Google első oldalhoz. Mert amikor megmutattad másnak, amikor megosztottad a Facebookon, amit nálam láttál vagy tanultál, akkor egyben a Google szemében egy szavazatot adtál a honlapomra. Kösz.

De ha leírtam olyan dolgokat, amiket mások nem, akkor azzal hogyan tudtam én üzletileg nyerni?

Elárulom.

• Aki maga akarja megcsinálni, az úgyis maga fogja. Az nem egy hosszú távú üzleti modell, hogy én majd jól nem mondok el senkinek semmit, és akkor a tudatlan emberek is majd nálam hagyják a pénzt.
• Aki ki akarja adni másnak, az úgyis ki akarja adni. Attól, hogy valaki nekem leírja, hogyan kell olajat cserélni az autóban, az életben soha ki nem cserélném magamnak. De az biztos, hogy ha találnék egy olyan autószerelőt, aki őszintén leírná, hogy mitől fog az autóm jól múködni, akkor biztos nagyobb eséllyel bíznám rá az olajcserét.
• Én hiszek abban, hogy ahhoz hogy kapj, adnod kell. Rengeteg ingyenes terméket, szoftvert, képet stb. használok az internetről (jogtisztán). Elég csak a WordPressre gondolni. Az a minimum, hogy visszaadok valamit annak az internetes közösségnek, ahonnan ezt kaptam azzal, hogy bizonyos dolgokat leírok és elérhetővé teszek.
• Ja, és nagyrészt ettől – mármint hogy olyan, működő dolgokat osztottam meg, amiket más nem – kerülhettem az első oldalra. Amiből persze nem tagadom, megrendelésem is lett. Ugye ezt nem kell tovább magyaráznom?!

Tanulj ebből Te is!

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ez az egyetlen módja annak, hogy valaki jó helyre kerüljön a Google-ben. A mai napig vannak olyan trükkök, amik igenis működnek, és amikkel teljesen gagyi tartalommal legalább időlegesen akár az első helyig is el tudsz jutni.

Két gondolatom van ehhez. Egyrészt magyar nyelven kevés az a kulcsszó, amibe megéri az ehhez szükséges erőforrást befektetni, hogy pl. 1-2 hónap első hellyel ki lehessen belőle nyerni legalább a befektetett pénzt.

Másrészt nekem ez nem stílusom. Ha már itt vagyok, ha már foglalkozom vele, akkor miért ne teremtsek értéket?

És ez a megközelítés a te piacodon is működik. Ha mered vállalni, hogy saját magadat adod, ha mered vállalni, hogy elmondasz olyan dolgokat, amikre a célpiacod kíváncsi, akkor hidd el nekem, hogy már egy nagy lépést megtettél a sikeres keresőoptimalizálás irányába.

Mit kellett volna másként csinálni?

Eleinte elég sokat foglalkoztam a holappal, aztán kicsit elmaradtak a cikkek. Messze nem teljesítettem az általam a jó helyezésekhez általában szükségesnek tartott heti egy cikket – nagyjából 70 hét alatt eddig 37-et sikerült publikálni, vagyis inkább két hetente egyet. Ezt is csak azért írom le, hogy lásd, igazából ha az ember jó úton halad, a célt (a keresőoptimalizálásban is) eléri, legfeljebb lassabban. De lényeg a lényeg, ha az egyetlen cél a Google első oldal lett volna, akkor legalább heti egy cikket kitettem volna és legalább 10-20 cikkel indulok.

Ugyanez hatványozottan igaz a közösségi médiára. Ha ott voltál a Facebook Iránytű konferencián, és hallottad az előadásomat, akkor tudod miről beszélek. Közösségi média nélkül ma már lehetetlen (vagy legalábbis fölöslegesen nehéz) igazán jó eredményt elérni a keresőben. Ha pedig nagyot akarsz a keresőben szakítani, akkor próbálj meg olyat vinni a közösségi média oldalakra, amit sokan megosztanak, továbbadnak. Na hát ha van a cipész cipője eset, akkor a Honlapra Fel! Facebook oldala ilyen. Bár mindig tervben van, hogy felélesztjük, de az elmúlt év termésével azért nem büszkélkednék.

Ha a cél kifzjezetten a minél gyorsabb első oldal lenne, akkor biztosan agresszívabb linképtést csináltam volna. Szerintem ez a legutálatosabb feladat a világon, ez meg is látszik azon, hogy nálam mások sokkal több linket tudnak építeni.

És végül: Amikor sehogy sem jön össze a Google első oldal

Ígértem, hogy bemutatok neked néhány saját hibát, hogy tanulj belőle. Igazából ezek nem saját honlapok, hanem olyan ügyfelek honlapjai, amikor nem ment igazán jól köztünk az együttműködés. Az a helyzet, hogy minden üzleti kapcsolatban szükség van arra, hogy a két fél egymásra hangolódjon. Amikor ez nem megy, én sem igazán tudok segíteni.

• Őskőkorszaki honlapmotorok esetei. Nem elsősorban a technikai beállítások miatt érdemes egy modern honlapmotort választani (mint pl. az általam is használt és szinte mindig ajánlott WordPress), hanem a rugalmasság miatt. Amikor egy keresőoptimazlizálási elemzésben azt írjuk, hogy címkékkel kellene egy webáruházban a termékeket összekapcsolni, és a fejlesztő egyszerűen azt mondja, hogy ez nem megoldható az ő rendszerével, akkor én sajnos nem tudok mást tenni, mint széttárni a kezem, és mélységes sajnálatomat fejezni ki azért, hogy valakinek még ilyen rendszerekkel kell dolglznia.
• Amikor a belső szabályzatok felülírják a hatékony marketinget. A már említett kulcsszókutatás éppen arra szolgál, hogy megtudjuk, mire keresnek az emberek, ráadásul még a szavakat is megadja, ami a fejükben a témával kapcsolatban van. Ez egy akkora érték, amit fel sem tudunk talán fogni mindig. Ha valaki ragaszkodik ahhoz, hogy amúgy igen keresett kulcsszavak esetében ne a kulcsszavakat, hanem az általa kitalált (és legfeljebb néhány ügyfél által ismert) fantázianevet használja, az egészen biztos, hogy nem fog segíteni abban, hogy rengeteg látogatót szerezzen a keresőből.
• Amikor a konkurenseknek/barátoknak, és nem a közönségnek készül a honlap. Én megértem, hogy nem illik a blog a céges honlapra. De akkor meg kell érteni, ha a Google szerint meg a céges honlap nem illik az első oldalra (ez persze kulcsszó- és helyzetfüggő).
• Amikor valaki a csodát várja a kulcsszósűrűségtől. Itt a kulcsszósűrűséget általánsoságban értem. Sokan azt hiszik, hogy majd két-három dolgot mi beállítunk a honlapjukon, aztán irány az első hely. Azok az idők elmúltak. Ha már ott vagy (az első helyen), akkor szerencséd van, vagy ügyes voltál, amelyik jobban tetszik. De ha most indulsz, vagy sehol sem vagy a keresőben, akkor az a helyzet, hogy így vagy úgy de többre lesz szükséged néhány meta adat beállításánál.

Te hogy állsz a helyezésekkel? Sikerült elérned az első oldalt, vagy talán az első helyet? Hány kulcsszóra? Kíváncsi vagyok, mit gondolsz róla, mit csináltlá máshogy, hogy ezt elérted – lent a hozzászólások között várom a véleményed!

Fort Knox kép: Cliff. Könyv fotó: humusak2.