Miért hal meg nyáron a gazdaság?

Utolsó frissítés: · Szerző: · Motiváció · Nincs hozzászólás

Miért hal meg nyáron a gazdaság? Na persze nem mindenkinek. Talán közületek is van, aki például a vendéglátásban tevékenykedik, és valószínűleg nincs panaszkodnivalója.

De a kisvállalkozók többsége mégis inkább azt érzi a saját bőrén, mintha júliusban és augusztusban megszűnne az emberek vásárlási kedve, és értékesítési szempontból legalábbis, de vége lenne a világnak.

Mindig is foglalkoztatott ez a dolog, és mindig is próbáltam többek között megtalálni a különbségeket és a különbségek igazi okát például a magyar átlagjövedelem és a jobb módú országok átlagjövedelme között.

Most sem véletlenül hozom fel ismét ezt a témát, ráadásul a nyári szabadságolási hullámmal kapcsolatban. Elvégre ha nyaranta “kötelezően” meghal a gazdaság, az a jövedelmekre is negatív hatással van, vállalkozóként legalábbis biztosan. De ez majd a cikk végére összeáll.

És ha megengeded, akkor most a magasabb jövedelemmel rendelkező országok közül Amerikához fogom hasonlítani magunkat. Már csak azért is, mert a hozzáállás tekintetében igencsak volt személyes meglepődnivalóm a kint töltött két évem alatt.

Nézd meg karácsonyi akciónkat:

Honlapra Fel! Karácsonyi Online Marketing Csomag banner

Irány a könyvesbolt!

Amikor Amerikába kiérkezve megkaptam a munkaszerződésemet és vele együtt a feltételeket, az első utam egy könyvesboltba vezetett. Nem hittem ugyanis, hogy nem találok az első polcon egy olyan könyvet, amivel azonnal keresztüllátok majd azokon a jogi nonszenszeken, amiket a kinti munkaadóm a torkomon le akart nyomni.

Csak megjegyzésképpen: még amerikai szemmel is nagyon jó fizetésért, teljesen legálisan dolgoztam egy igencsak keresett szakmában (szoftverefejlesztő), de ezek nagy részével az érkezésemkor még nem voltam tisztában.

A könyv meg is lett, és már aznap este nekiestem elolvasni a legfontosabb részeket. Aztán újra nekiálltam, hogy még egyszer elolvassam. Majd harmadszor is, és talán még egy szótárt is megpróbáltam keríteni, hátha nem értem, amit a könyvben olvasok. Mert az úgy, ahogy oda volt írva, egyszerűen nem lehetett igaz.

Akkor már 9 éve voltam cégvezető Magyarországon, és Amerikában alkalmazottként nem véletlenül próbáltam kergetni az alkalmazottakat megillető jogokat. Táppénz nevén elbliccelt, és velem kifizettetett munkakedv-hiány; több éves GYES után járó, tulajdonképpen hasznos munkához nem kapcsolható fizetett szabadság, felmondási védettség – nézőpont kérdése, hogy jogos vagy nem jogos tételek –, de az mindenesetre nem tetszett, hogy amíg jó egy évtizedig a munkaadói oldalon itthon végigszívtam ezt a történetet, most odakint úgy néz ki, éppen a visszájára fordult a kocka.

Harmadszorra olvastam, de még mindig nem hittem a szememnek

Az alkalmazottak jogait taglaló könyv alapján ugyanis nagyon úgy tűnt, hogy nemhogy panaszkodnom nem kellene, de kinti mércével mérve megfogtam az Isten lábát is.

Mit szólsz ehhez magyar vállalkozóként?

A dolog ott kezdődött, hogy kiderült, már azzal hatalmas szerencsém volt, hogy a munkaadóm egyáltalán munkaszerződést adott a kezembe. Mert hogy ez Amerikában nem kötelező. Mint ahogy a munkaidőnek sincs semmi kötött szabálya. A könyv által előszeretettel használt kifejezésként „fehérgalléros szakmának” titulált szoftverfejlesztésben ugyanis felejtsd el, hogy nagyjából bármikor is hazamehetsz, hacsak a munkaadódnak nem tartja úgy kedve.

Nézd meg karácsonyi akciónkat:

Honlapra Fel! Karácsonyi Online Marketing Csomag banner

Na és a szabadság kérdése. Régen volt, de talán ez volt az, ami végül is a könyvesboltba hajtott. Itthon ugyanis hozzászoktam, hogy akár harminc körüli napokat is ki kellett fizetnem le nem dolgozott napok után, ha az illető kora és gyermekeinek száma ezt a jogszabályok szerint indokolttá tette. Márpedig egy évben 30 nap szabadság az testvérek között is nagyjából másfél le nem dolgozott hónap.

Ott meg így ért a hideg zuhany: az első fél évben egyáltalán nincs szabadság, utána évente 10 nap. Ezen kívül volt még 5 nap úgynevezett betegszabadság, ami röviden arra szolgált, hogy annyit lehettél beteg egy évben, és a cég kegyesen felajánlotta, hogy ha nem vagy beteg, ezt normál szabadságként kiveheted. Igen, jól olvastad. Első fél évben egyáltalán nem volt szabadság, aztán évente 10-15 nap.

Nemhogy a könyv nem hozott feloldozást, de más amerikaiakkal elbeszélgetve el kellett fogadnom, hogy igencsak kivételezett helyzetben voltam. Fél év után 15 nap szabadság, ez valami olyan, aminek amerikai mércével nézve nagyon kellett örülnöm.

Amerikában a cég dönti el, mennyi szabadságot ad. Nálunk az első fél évben nem volt szabadság, utána évente 10 nap járt

Legyen fél év a szabadság?

Az a helyzet, hogy lehet akármennyi szabadság egy évben. Holnap hozhatunk egy olyan jogszabályt, hogy mindenkinek fél év szabadság jár. Nincsen ezzel semmi gond. Csak az van, hogy egy évben összesen 365 napunk van itt is és Amerikában is, pihenni és megtermelni a gazdaságban azt, amiből aztán majd fizetés, szabadság, segélyek és bármi más kifizethető. Tehát a fél éves intézményesített szabadság rendben van, de akkor mindenki a felét fogja keresni annak, amit most keres.

Egy évben összesen 365 napunk van pihenni és megtermelni a gazdaságban azt, amiből aztán majd fizetés, szabadság, segélyek és bármi más kifizethető.

Ugyanez a helyzet az államilag dotált munkakerülő napokkal. A soknapos hétvégékre gondolok, amikről szintén többször olvashattál már tőlem. Mert például legutóbb is, amikor egy szombaton éppen ledolgoztunk egy munkanapot, nem egy céget ismerek, ahol akkor is szombat volt, és eszük ágában sem volt munkanapot tartani.

És az a helyzet, hogy a tapasztalatom szerient ezekben a cégekben nem az alkalmazottak döntötték el, hogy nincs munkanap, hanem a vállalkozó döntött úgy, hogy kollektíven ne dolgozzanak. És afelől kétségem sincs, hogy a ledolgozott munkanapon aztán ismét aki csak teheti, a munkát messziről elkerüli.

Ha összeadjuk ezeket a különbségeket, akkor könnyen kiderül, hogy a megtermelt jövedelemkülönbség akár már csak attól 10-15%-os lehet Magyarország és Amerika között, ami a munkanapokhoz való hozzáállásunkból következik.

A jövedelemkülönbség és a munkanapokhoz való hozzáállás párhuzamba vonható

Mert mi ott és akkor teljesen kiakadva a 10+5 nap szabadságon, feltettük a kérdést amerikai kollégáinknak: „Ha választhatnátok, hogy minden marad így, ahogy van, vagy egy kicsivel kevesebbet kerestek, de 25 nap szabadságotok van egy évben, melyiket választanátok?

És a kérdésre először döbbent csend volt a válasz, mert nem is igazán értették, hogy mit akarunk kérdezni. 25 nap szabadság egy évben? Ez kint már az irrealitás kategóriájába tartozott. Majd a rövid döbbenetből felocsúdva mindenki egyetértett abban, hogy ha tényleg válaztani lehetne a szabadságot és a fizetést illetően, akkor már inkább legyen egy kicsivel még kevesebb szabadság, de a mainál is több a fizetés.

Miért is kevés nyáron a megrendelés?

Azt hiszem, az egyetlen oka annak, ha nyáron bármilyen cégnél kevés a megrendelés, mert vállalkozóként elhisszük, hogy ez így van.

Elhisszük, és így állunk az egész évhez, akár már januártól lélekben “készülve” az uborkaszezonra. Mondjuk júniustól már eleve nem is hirdetünk, hiszen “mindenki tudja”, hogy nyáron rosszabbul megy minden. Pedig ugye elméletben tudjuk, hogy ha nincs bevétel, akkor bizony még többet kellene hirdetni — de hát nyáron úgysem vásárol senki, akkor meg minek?!

Elhisszük, és be is zárjuk mondjuk a webáruházat egy vagy akár két hónapra, hogy még csak foglalkozni se kelljen vele. És végül annyira elhisszük, hogy mi magunk sem vásárolunk meg vállalkozóként sok mindent, elvégre nyár van, ráér majd szeptemberben.

Nyár van, ráér majd szeptemberben… Biztos vagy benne?

Az egyetlen oka annak, ha nyáron bármilyen cégnél kevés a megrendelés, mert vállalkozóként elhisszük, hogy ez így van.

Persze széllel szemben pisilni nem érdemes, tehát van az a pont, amikor az embernek el kell fogadnia a szezonalitást. De eleve feladni a bevételeket két és fél hónapra … — az éves jövedelmed ötödének elherdálása.

Én ugyanis nemigen láttam még olyan embert, aki június közepétől augusztus végéig becsukja a lakása ajtaját, kikapcsolja az internetet, és egy fillért sem költ. Nem eszik, nem iszik, nem rendel semmit, amolyan “nyári álmot” alszik. Az emberek persze elmennek nyaralni, de ez egyrészt nem tart másfél hónapig, másrészt a nyaralásuk alatt is ugyanúgy költenek (sőt). Tehát nincs racionális oka annak, hogy egy cégnek ne legyen bevétele két és fél hónapon keresztül.

Ahogy írtam, a természetes szezonalitást valamilyen szinten el kell fogadni. De ha csak nem kifejezetten téli eszközöket árulsz, akkor ez nem kell, hogy azt jelentse, hogy teljesen le kell mondanod nyárra a bevételről. Igen, lehet, hogy többet kell hirdetésre költeni. Az is lehet, hogy egy kicsivel többet kell dolgozni, jobban meg kell nyomni.

Csak a saját példánkból hadd induljak ki. Személyes SEO képzést nem tartunk nyáron, arra tényleg kevésbé szerettek eljönni a kánikula hónapjaiban. De amikor nem nyaralunk – merthogy mi sem nyaralunk ám két és fél hónapon keresztül – akkor nemhogy fel nem adjuk, hanem inkább még jobban odatesszük magunkat. Az idén a júliusunk volt az eddigi harmadik legmagasabb bevételű hónapunk a Honlapra Fel! indulása óta, és augusztus 20-ára is már majdnem megvan ez a bevételi szint az augusztusi hónapra is. Talán lehet ennek valami köze ahhoz, hogy nem egy szuper online tanfolyamot hoztunk ki épp nyáron, vagy hogy például duplájára emeltem a hirdetési költésünk összegét…?

Minden fejben dől el…

Minden fejben dől el, szokták mondani sokan, majd úgy döntenek (fejben 🙂 ), hogy elhiszik, hogy nyáron úgysem vásárol senki. Aztán persze nem vásárol senki, és a kör be is zárult.

Egy dolgot higgy el nekem. Ha tényleg szeretnél bevételt nyáron is, ha a megérdelmelt nyaralás mellett azért a vállalkozásodat sem szeretnéd nullára leírni ezekben a hónapokban, akkor ez minden további nélkül lehetséges. Csak találd meg, hogy ezekben a hónapokban mire van igény, tedd oda egy kicsit jobban magad, és esetleg hirdess még többet.

Ha szeretnél te is részese lenni egy eredményes csapatnak, ahol a hozzáállás nem az, hogy “nyáron úgysem vásárolnak az emberek”, hanem hogy “hogyan érjük el, hogy nyáron is többen vásároljanak”, akkor csatlakozz az ősszel induló Mentor Klubomhoz!

Termékeny őszt és sok vevőt kívánok neked!

Mentor Klub video banner

Címkék

A véleményed fontos. Mondd el, mit gondolsz!

Még nincs hozzászólás. Mondd el a véleményed!