Amit a távoktatásról az elmúlt 7 évben tanultam

Távoktatás. Egyik napról a másikra került közfigyelembe ez a kifejezés (lásd kicsit lejjebb a grafikont). Viszont ami most kényszerű divat – egy ország teljes tanár- és diáktársadalma kénytelen a COVID-19 koronavírusnak köszönhetően áttérni a távoktatás formájára –, az számunkra itt a Honlapra Fel!-nél már évek óta a mindennapi működésünk része.

Távoktatással foglalkozunk: online marketing, internetes kereskedelem, honlapkészítés témájú anyagokat tanítunk 100%-ban online formában. 2013. óta alkalmazzuk ezt az oktatási formát, és most már kizárólag interneten keresztül oktatunk. Jelen pillanatban az online oktatási felületünkön 1942 regisztrált tanulónk van, és több, mint 60 darab különböző képzésünk érhető el távoktatási formában. A tanulóink nagy része sikeresen alkalmazza a nálunk tanultakat, és újabb és újabb képzésekre jönnek vissza hozzánk.

Hogy miért írom ezeket az adatokat le? Mi a célom ezzel a cikkel? Szeretném átadni a tapasztalatomat azoknak, akik számára a „távoktatás” szó ma még inkább valamilyen vudu varázsigének számít. És szeretném, ha látnád, hogy nem légből kapott információkat osztok meg veled, hanem valódi, több éves saját tapasztalaton – sikereken, nehézségeken, bukott projekteken – alapuló távoktatási háttérrel rendelkezem.

Távoktatás: miről olvashatsz ebben a cikkben?

Az alábbi linkekre kattintva az oldal megfelelő fejezetéhez juthatsz:

1. Mit jelent a távoktatás?
2. Milyen az ideális távoktatási forma?
3. A távoktatás technikai feltételei
4. Miért a videók?
1. Miért jó ez a fajta távoktatás a tanulóknak?
2. Miért jó ez a fajta távoktatás az oktatónak/tanárnak?
5. Számonkérés távoktatásban
6. Az általunk használt távoktatási rendszer

Mit jelent a távoktatás?

A távoktatás azt jelenti, hogy valamilyen tudásanyagot az internet közvetítésével úgy adunk át, és lehetőség szerint úgy is kérünk számon, hogy a tanár és a diák vagy tanuló fizikailag nem találkoznak.

Lényegében a távoktatás esetében nem számít a távolság, tehát a tanuló lehet akár csak a szomszéd utcában, de akár a föld másik oldalán. Nekünk például nem kevés olyan tanulónk van, aki más országban vagy akár másik földrészen él, onnan végzi a képzéseinket, és semmiféle különbség nincs számukra a tanulásban azokhoz képest, mint akik Magyarországon tanulnak.

Milyen az ideális távoktatási forma?

Erre egyértelmű válaszom van:

• Az oktatási anyagok előre felvett, vágott videó formátumban kerülnek fel az online oktatási felületre. Sok minden mással próbálkoztunk mi is, de ez az, ami a tapasztalatok szerint oktatói és tanulói oldalról is a legjobban kezelhető. Ha ez részletesebben érdekel, akkor lapozz lejjebb, és a Miért a videók? részben további válaszokat találsz.
• Számonkérés, egyes diákok személyes segítsége esetén az e-mail a legjobban működő megoldás. Meg lehet próbálkozni a telefonnal, de előbb-utóbb a tanár számára ez kezelhetetlen lesz.
• Csoportos kérdésekre mi két lehetőséget használunk, és mindkettőt javaslom is. Egyrészt az egyes leckék alatti kérdezés lehetőségét, másrészt egy zárt online közösség (pl. Facebook csoport, fórum) létrehozását egy-egy nagyobb tanulói egység (osztály, évfolyam, tanfolyam) számára.
• Gyakorlati feladatok. Minden tudás igazi mércéje a gyakorlati alkalmazás (iskolarendszer, hallod ezt???!). Még ha nem is ellenőrizzük tanárként a tanulók által elvégzett gyakorlatokat, de feladatok kiadásával segítenünk kell oktatóként, hogy a tőlünk távol lévő diák a valóságban is képes legyen alkalmazni azt, amit tanítunk.

A távoktatás technikai feltételei

Ha sikerül tehát megteremtenünk a távoktatás feltételeit, akkor teljesen mindegy lesz, hogy a tanár és/vagy a diák hol helyezkedik el. Mindketten teljesen szabadon, bárhonnan és bármikor hozzáférhetnek egy ideális távoktatási rendszerhez.

Technikai értelemben rengeteg távoktatási lehetőség létezik. Hogy melyiket válasszuk, az részben az ismereteink kérdése, részben a távoktatási rendszer kiépítésére meglévő idő és anyagi kereteké, részben pedig a tudás várható átadási módjáé.

Nem is szeretnék most itt egyet sem kiemeleni (bár később adok tippeket arról a rendszerről, amit mi használunk), de összeszedtem azokat a legfontosabb általános technikai szempontokat, amiket egy távoktatási rendszernél mindenképpen érdemes figyelembe venni.

• Teljesen online rendszer legyen. Ténylegesen független legyen a rendszer használata mind az oktató, mind a diák számára attól, hogy éppen hol vannak.
• Gyors legyen. Egy átlagos weboldaltól elvárt sebességgel lehessen használni, és ne kelljen perceket várni például például egy anyag betöltődésére, vagy ne kelljen állandóan az előadások, videók akadozásával foglalkozni.
• Képes legyen jogosultságok kezelésére. Vagyis adott tanár a saját anyagaihoz férjen hozzá, tudja feltölteni és kezelni azokat, míg adott diák csak az általa megvásárolt vagy éppen felvett, tanulni kötelező tárgyak anyagát láthassa.
• Minél inkább feltörésvédett legyen. Igen, egy online rendszernél erre is kell figyelni. Az iskolában nem nagyon van ott a veszélye, hogy óra közben bejön a hacker és elviszi a táblát a falról, de egy online rendszert előbb-utóbb feltörnek, ha más nem brahiból is.
• A tanulási anyag hierarchiája jól kezelhető legyen. Vagyis jól lehessen szervezni az egyes tantárgyakat, azon belül az egyes részegységeket, feladatokat.

Miért a videók?

Sokan sokféle módszerrel próbálkoztak már távoktatás címén, mi is. Sokan gondolnak ilyenkor csoportos Skype konzultációkra, webináriumokra, illetve arra a formára, amikor a tanár kiáll, és a személyes előadását vagy tanóráját veszi föl egy kamerával, majd ezt teszi elérhetővé online formában.

Én egyiket sem javaslom, és nem véletlenül ragaszkodunk mis is az előre felvett, vágott videóformátumhoz.

De mit jelent ez?

A tananyagot emészhető, általában 5-15 perces részanyagokra bontjuk. Ezek mindegyikéről egy előre elkészített vázlat szerint videót készítünk. A videóban általában nem az oktatót mutatjuk, hanem a tananyag megértését segítő anyagokat. Ezek lehetnek képernyőfelvételek, képek, grafikák, illetve nagyon gyakran az előadás adott részének vázlatát bemutató diák (Powerpoint-szerű bemutató).

Ez az a forma, ami a tanár vagy oktató részéről is – minimális betanulás után – könnyen kezelhető, de ami talán még fontosabb, figyelembe veszi, hogy a távoktatás esetében a diákok nem úgy figyelnek, mint egy hagyományos iskolában. És tapasztalatom szerint ez az a forma, amivel távoktatásban a legjobb eredményeket, a tudás legjobb átadását és később legjobb alkalmazását lehet elérni.

A továbbiakban a tanuló és tanár számára ennek a módszernek az előnyeit szeretném kiemelni.

Miért jó ez a fajta távoktatás a tanulóknak?

Az anyag könnyen emészthető, egy-egy kisebb részt lefedő egységekben elérhető és feldogozható. Nem csak helytől, de időtől is független ez a módszer – a diáknak nem kell adott pillanatban a gép előtt ülnie. Ráadásul például egy tartalomjegyzékből így később egy-egy anyagrész, konkrét tartalom bármikor könnyen visszakereshető.

Ne feledjük el, hogy a távoktatás esetén a tanuló nagy valószínűséggel otthon van. Ez – bármennyire szeretnénk is – nem iskolai környezet. Nem várhatjuk el, hogy valaki 45 percen keresztül a saját otthonában képes legyen megszakítás nélkül egy videón ledarát anyagot figyelni, és még meg is érteni, ami benne elhangzik. Még kevésbé várhatjuk el, hogy valaki ebben a formában úgy értse meg az anyagot, hogy a tanár 45 percig egy tábla előtt áll, és a mozgóképen az anyaggal kapcsolatban semmilyen, megértést segítő elem nem látható. Vagy ha mégis elvárjuk, az ezt indukáló butaság okán ha lehet, ne nevezzük magunkat oktatónak vagy tanárnak!

A tanulás így végezhető intenzíven vagy kevésbé intenzíven. Tehát a tanuló megteheti, hogy adott esetben ténylegesen leül a gép elé, csak azzal foglalkozik, és figyeli a hang- és képanyagot. De más esetben akkor is képes legalább az anyag egy részét magába szívni, ha éppen vasalás, ruhahajtogatás közben kénytelen tanulni. Ez utóbbi ugyan csak felnőttoktatásra vonatkozik – hacsak a most az iskolákból kizárt diákok valamiért nem kapnak rá hirtelen a házimunkára –, és semmiképp sem nevezhető ideális tanulási állapotnak, de a valóságnak nagyon is megfelel.

Ezen kívül például mivel a mi videós anyagaink egy kifejezetten erre optimalizált videómegosztóról elérhetők (Vimeo), ezért a YouTube-nál megszokottak szerint az anyag lejátszási sebessége is változtatható. Így például ha valaki gyorsan tanul, vagy adott esetben nincs ideje, akkor egy 10 perces tananyagot 5-8 perc alatt is végivehet.

Miért jó ez a fajta távoktatás az oktatónak/tanárnak?

Én mindig elég viccesnek tartom azt, amikor valaki megpróbál egy személyes oktatást videóra felvenni, és ezt távoktatásnak eladni. Elnézést, de az illetőnek vagy üzleti érzéke nincs, vagy fogalma sincs arról, hogy hogyan tanulnak az emberek, és hogyan lehet őket tanítani online.

Mert a lényeg itt van oktatóként illetve tanárként: amíg egy személyes oktatás esetében az egyik legcsodálatosabb eszközünk a közönség reakciójának figyelése, addig erre távoktatás esetén semmilyen módunk nincs.

Élő oktatásnál hibázhatsz, viccelődhetsz, belezavarodhatsz, akár ki is hagyhatsz dolgokat. A tanulók szólni fognak, kérdezni fognak, látni fogod rajtuk, ha nem értik. Ha az ember élőben odafigyel a közönségére, akkor rá tud hangolódni az éppen jelen lévőkre, és úgy tudja átadni az anyagot, hogy az a lehető legnagyobb mértékben át is menjen.

Erre online sajnos semmilyen lehetőségünk nincs. Egy üres falnak, egy mikrofonnak beszélünk, ahonnan semmilyen visszajelzés nem jön. Nagy valószínűséggel az egyetlen visszajelzés a tanulók részéről az lesz, hogy nem tanulnak, ha követhetetlen az anyag.

A fentiek szerint kisebb egységekre bontott videók vázlatát és anyagát azonban könnyű összeszedni. Egyetlen dologra kell csak egy videóban koncentrálni, azt végigmondani, nem pedig egy 45 perces vagy másfél órás előadásra.

És persze lehet hibázni, de mivel nem látjuk a közönség reakcióját, ezért a hibákat nem hagyjuk benne az anyagban, hanem a vágás során azok kikerülnek. Vagyis minden esetben komplett, hibátlan anyag kerül ki.

A hatékonyságot tekintve pedig lehet, hogy így 2-3-szor fel kell modnani egy anyagot – ha most csinálod először, akkor akár még többször, ha már van gyakorlatod, akkor nagyrészt elsőre sikerülni fog –, viszont az anyag, az előadás később akárhányszor lejátszható. Akár több évfolyamnak is, szó szerint éveken keresztül. Tehát egy „órát” lehet, hogy tovább tart távoktatásban ebben a formában „megtartani”, viszont utána ez az anyag évekig ott, lesz, és a tanári közreműködésünk nélkül újra és újra tudják a diákok használni.

Számonkérés távoktatásban

Az egyik legfogósabb kérdés lehet távoktatás esetén, hogy hogyan lehet számonkérni a tudást. Különösen a hagyományos iskolákban megszokott, feleltetős-dolgozatos módszerek ugyanis itt egyértelműen nem működnek.

Az első hírem ezzel kapcsolatban, hogy el kell felejtened azt, hogy bemagolt tudást kérsz számon. Ez talán véres posztó a mai magyar iskolarendszer szemében, mégis azt hiszem, jó hír a társadalom egészének és a diákoknak. És persze a tanároknak is, hiszen mi lehet szebb küldetés egy tanár vagy oktató számára, mintsem hogy a diákjai a gyakorlatban alkalmazni képesek legyenek az átadott tudást, és ennek köszönhetően boldogabb életet élhessenek?!

Mi lehet szebb küldetés egy tanár vagy oktató számára, mintsem hogy a diákjai a gyakorlatban alkalmazni képesek legyenek az átadott tudást, és ennek köszönhetően boldogabb életet élhessenek?!

Vagyis távoktatás esetén felejtsd el azt, hogy a tanuló a számonkérésnél nem nézhet bele az anyagba. Ha bemagolt tudást akarsz számonkérni, akkor az nem fog menni. Ha viszont gyakorlati tudást, akkor igazából teljesen mindegy, hogy belenéz-e, hiszen valójában te is rákeresel a Google-ben, utánanézel szakkönyvekben, ha valamiben a szakmáddal kapcsolatban nem vagy biztos.

A másik tapasztalatom, hogy hosszú távon valószínűleg az írásban, e-mailben folytatott számonkérés fog működni. Persze technikailag a telefon vagy az élő videó is ott van lehetőségként, de reálisan egy tanár időbeosztásába nem fog beleférni, hogy az iskolákban megszokott mennyiségben élőben, telefonon vagy videós formában feleltesse a tanulóit. Arról nem beszélve, hogy amíg az iskolában a tanuló (elméletben) csak az iskolára figyel, addig távoktatásnál nem tudjuk kizárni, hogy ne legyen számára ilyen formájú feleltetés közben bármilyen zavaró tényező (testvér, szülő, gyerek, mosás, stb.).

E-mailben nagyon szépen számon lehet kérni a tanultakat, különösen ha a fentiek szerint a gyakorlati alkalmazásra is kitérünk.

A mi vizsgáink esetében mindig vannak egyrészt elméleti kérdések. Ezek a legfontosabb alapadatokra térnek ki, amit valaki vagy megért, vagy nem. Ezt nem tudja bemagolni. És engem oktatóként még az sem zavar, ha ezt konkrétan kinézi az anyagból. Tudom, hogy amikor kinézi az anyagból és megírja nekem a vizsgakérdésre válaszként, akkor ezzel meg is maradt benne.

Másrészt mindig vannak gyakorlati feladatok. Természetesen ez mindig az adott képzéshez specifikus. Nálunk ilyenkor honlapot, szöveget, online megszerkesztett képet, közösségi média fiókot kell bemutatni, vagy egy-egy kitalált példát kidolgozni. De akár szöveges formában, akár digitálisan megvalósítva, akár lefényképezve vagy levideózva el tudja küldeni a tanuló a vizsgafeladatokat, amiből egy jó tanár pontosan látja, hogy megértette-e az anyagot vagy sem.

Az általunk használt távoktatási rendszer

Ahogy följebb írtam, technikai értelemben rengeteg távoktatási rendszer létezik, és mindegyik lehet hatékony.

Mi egy olyan rendszert használunk, ami egy saját weboldalra épül, viszonylag könnyen összerakható (előzetes tudástól függően pár óra és 2 nap között), és teljes mértékben megfelel mindennek, amiről ebben a cikkben írtam. A rendszer telepítését és működtetését egyébként egy részletes oktatóanyagban is bemutatom.

• A rendszer alapja egy WordPress honlap. Ez teljesen ingyenes, és ha van már a cégnek, iskolának, oktatási intézménynek egy bármilyen honlapja, akkor akár egy aldomain formájában (például tavoktatas.aziskolahonlapja.hu) szó szerint percek alatt üzembe állítható.
• Az anyagok kezelését, beleértve a jogosultságokat és az anyagok védelmét egy WishList Member nevű program kezeli. Ennek éves díja jelenleg 147 dollár (kb. 45.000 Ft) egy honlapra, 197 dollár (kb. 60.000 Ft 3 honlapra), és az előző pontban írt WordPress honlapra telepíthető.
• A videókat egy kifejezetten erre a célra optimalizált, egyben a lopásvédelmet is kezelő videómegosztóra, a Vimeóra töltjük fel. Ennek havi díja 7-50 dollár (kb. 2000-15.000 Ft) attól függően, hogy mekkora kapacitásra van szükség. Mi a mai napig a legkisebb csomaggal működünk.
• A fenti rendszer kezelése egyáltalán nem bonyolult. Tanárok, diákok és adminisztratív kollégák is könnyen és gyorsan meg tudják tanulni.
• A videóanyag felvételéhez kezdetben akár egy telefon is elég – bár ekkor természetesen nem a följebb részletezett vágott videóformátum fog felkerülni. Érdemes egy videóvágó szoftverben gondolkozni. Az OBS Studio egy tökéletes, ingyenes változat, mi egy fietős vágóprogramot, a Camtasiát használjuk. Mindkettő képernyőt is tud vágni, és profi oktatóvideót lehet velül készíteni.
• Ezen kívül az igazán jó minőségű anyagokhoz mindenképpen javaslok egy profi mikrofont. Ez 20-40 ezer forintért beszerezhető, és nagyságrendekkel növeli meg az anyag minőségét, élvezhetőségét. Jelenleg én egy Audio-Technica AT2020USB+ mikrofont használok.

Ha szeretnéd az általunk használt rendszert megismerni, akkor erről van egy részletes, összesen több, mint 100 videóból álló online oktatóanyagunk – vagyis távoktatásban megtanulhatod, hiszen ezzel foglalkozunk 🙂 – ami az alábbi linken elérhető: Online tanfolyam készítő tanfolyam »

Ha bármilyen kérdésed van a távoktatással kapcsolatban, ha úgy gondolod, hogy bármiben tudnék neked segíteni, akkor írd lent meg a hozzászólásoknál!