Keresőből érkező látogatók vs. publikált cikkek száma

Van az, amikor az embernek, ha ért a szakmájához, vannak megérzései. Nem tudja, hogy miért, vagy honnan, de tudja, hogy egy bizonyos dolog úgy van. Biztosan te is tapasztaltad már ezt, és tudod, hogy miről beszélek. Egy ilyen megérzésnek igyekeztem most utánajárni, ami remélem hasznos lesz számodra is.

Tanítom, mondom, és próbálom alkalmazni is azt az elvet, hogy a Google elvárja a frissítést a tartalomban. Ez nem mindig egyszerű feladat, és pl. ha webáruházad van, akkor most egy kicsit előnyben lehetsz. Ugyanis egy új termék, egy új színvariáció tulajdonképpen tartalomfrissítésnek felel meg.

De nem mindenki webáruházzal dolgozik, ráadásul a többségünk nem egy 20 újságíróval dolgozó hírportált üzemeltet. Szóval elég nehéz folyamatosan megfelelni annak a kívánalomnak, hogy új és új tartalmat tegyél ki. De talán az ebben a cikkben bemutatott az eredmények egy kis motivációt adnak ezen túl ehhez számodra is.

A történet

Már régóta foglalkoztatott, hogy számomra részben érthetetlen okokból a kedvenc tesztalanyom, a Rántott hús wokban gasztroblogom keresőből érkező látogatottsága elég nagy ingadozásokat mutat. És ez egyben igaz a helyezésekre is, amik szintén föl-le mozogtak és mozognak.

Persze mindig is gyanítottam, hogy ennek valami köze lehet az aktivitásomhoz, hiszen a keresési számok hektikusságát már csak ez múlta felül. Magyarul, volt, hogy hetente több cikket publikáltam, napi szinten aktív voltam a Facebookon, aztán meg két hónapra eltűntem a nagy semmibe. De közvetlen kapcsolatot nagyon nehéz volt a két dolog között találni.

Ha ismersz, akkor tudod, hogy elég alapos vagyok. Nem mondom ki valamiről, hogy úgy van, csak azért mert jól hangzik, vagy mert mások azt mondják. Különösen kényes kérdés ez a keresőoptimalizálás területén, ahol a többség – tisztelet a kivételnek – mások ki tudja honnan összeszedett írásaiból osztja az észt.

Ezért döntöttem el, hogy lezárom magamban a kétséget. Megnézem a számok alapján, objektíven, hogy van-e bármi köze a keresőbeli szereplésnek ahhoz, hogy az ember mennyire tevékeny a honlapján.

Ha voltál a Facebook Iránytű Konferencia előadásomon, vagy a SEO képzésemen, akkor tudod, hogy ilyen tekintetben elég alapos vagyok. Ott is pontosan utánajártam, hogy hogyan képes egy egyszeri, akár rövid sikeres Facebook szereplés hosszú távon is növelni a keresőből származó látogatóid számát. Most valami hasonlóra vállalkoztam, a posztolás gyakoriságával kapcsolatban.

Mit vizsgáltam?

Azt próbáltam megnézni, hogy van-e bármi látható köze a honlapon történt publikációk számának a keresőből érkező látogatók számához. Először heti alapon vetettem össze a kettőt, de ez sajnos nem adott elég információt. Heti összevetésben ugyanis még a legaktívabb időszakokban is kevés publikáció jelenik meg. Azt hiszem, az időtényező minden magyar kisvállalkozás számára az egyik legkeményebb hátráltató tényező, úgyhogy érted, miről beszélek.

Ekkor jutott eszembe, hogy megnézzem ezt havi alapon is. Vagyis egyszerűen két egymásra vetített grafikonon ábrázoljam azt, hogy a) hány látogató jött a honlapra egy adott hónapban a kereső organikus találataiból, és b) hány cikk jelent meg a honlapon az adott hónapban. Az eredmény, legalábbis számomra, részben sokkoló volt.

Ami számomra ugyanis azonnal feltűnt erről a grafikonról, az két dolog. És ebből a második az, ami igazából megerősített abban, hogy a publikációk gyakoriságának igenis kell, hogy legyen valami köze a keresőbeli szerepléshez.

1. Amikor a publikációk viszonylag magas szinten voltak, vagy emelkedtek, akkor a keresőből érkező látogatók száma is nőtt.
2. Amikor a publikációk száma elkezdett csökkenni (minimálisra vagy akár havi szinten nullára), akkor ezt 1-2 hónap késéssel követte a keresőbeli látogatók számát érintő stagnálás vagy kisebb visszaesés.

A teljes megértéshez kérlek olvasd el a cikk végén a Pár szó a tesztről című részt is.

Viszont egy adat tudományos szempontból még nem adat, ezért mindenképpen szerettem volna legalább még egy honlapot találni, ahol vagy lehet bizonyítani ezt az összefüggést, vagy az ellenkezőjét. Bevallom, nem volt könnyű dolgom. Az ügyfeleink honlapja, ahol a publikációk rendszerességére is könnyen rálátok, sajnos ennél összeszedettebb, vagyis ti általában fegyelmezetten publikáltok. Ami jó nektek, az most a teszt szempontjából hátrány, nem volt ugyanis mit nézni egy olyan honlapnál, amelyik minden héten megjelentet egy cikket.

Saját honlapjaim tekintetében sikerült találnom végül egy olyat, ahol a publikációk száma elég hektikusságot mutatott ahhoz, hogy legyen értelme az adatokat vizsgálni. Ez pedig a Honlapra Fel! angol verziója, ami a kezdeti lelkesedés és tizenegynéhány publikált cikk után idő hiányában és a figyelmet Magyarországra összpontosítva időlegesen félre lett téve, és lényegében az elmúlt egy évben nem nagyon került ki rá semmi.

Ebből a következő látszik: az induláskor, amikor viszonylag sok cikk jelent meg a honlapon, egyértelműen látható a felfutás a keresőben, ahogy ezt természetesnek vesszük és el is várjuk.

De figyeld meg mi történt ezután! Amikor a publikációk abbamaradtak – konkrétan egyik hónapról a másikra nulla cikk jelent meg – a keresőbeli látogatottság még egy hónapig emelkedett, aztán az előző esetben tapasztalt 1-2 hónapos késésnek megfelelően elkezdett visszaesni.

És ha még ez is kevés, akkor menjünk egy kicsit tovább. Ahogy jött két kisebb fellendülés, már ami a publikált cikkek számát jelenti, mindkét esetben 1-2 hónappal a friss publikációkat a keresőbeli szereplést illető, kisebb fellendülés is követte. Vagyis ahogy kikerültek az új cikkek, elkezdett több látogató jönni.

És mindkét esetben látható, még ha nem is nagyon szembetűnően, hogy a nem publikálós időszakot valamiféle visszaesés követte. Ez nem feltétlenül kell, hogy valami látványos látogatottság-csökkenés legyen (vedd figyelembe, hogy ez egy angol nyelvű honlap, jelenleg még kizárólag 3-4 szavas kulcsszavakból álló látogatottsággal, vagyis nem annyira ütős kulcsszavakkal, amikre megéri azonnal „büntetni” a honlap tulajdonosát, ha nem ad friss anyagot). Elég megnézni a trendeket abban az időszakban, amikor nem jelentek meg cikkek. Még ha csak enyhén is, de egyértelműen csökkenő, lefelé mutató trendet láthatsz a látogatók számát jelölő grafikonon.

Pár szó a tesztről

Ez tulajdonképpen nem egy tudományos teszt abban az értelemben, hogy nem tudatosan választottam olyan időszakokat, amikor publikáltam, és olyanokat amikor nem. Lényegében egy eltelt, ráadásul elég hosszú időszak megfigyeléseiből próbáltam következtetéseket levonni. Alapjaiban ezek a következtetések helyesek, és alapozhatsz rájuk, de azért a pontosság kedvéért hadd jegyezzem meg azokat a tényezőket, amik egészen biztosan befolyásolják, befolyásolhatják az eredményeket.

1. Maga a teszt semmiképp sem nevezhető tudományos alapossággal végzett felmérésnek. Igyekeztem a legpontosabban eljárni, de elképzelhető, hogy más témában, más honlapon eltérő eredményt tapasztalsz.
2. A keresőben való szereplést nyilván nagyon sok dolog befolyásolja, amelyek közül csak egyetlen egy a friss tartalom. Mivel tudom és látom, hogy mennyi tényezőn múlik a siker, ezért még sugallni sem szeretném, hogy az ebben a tesztben leírt eredmények következtetéseként innentől kezdve semmi mással ne foglalkozz, mint a rendszeres publikációkkal.
3. Önmagában attól, ha új cikket publikálsz egy oldalon, növekszik a keresőben felajánlható, és potenciálisan látogatót vonzó tartalmad. Még egy cikk – még több potenciális lehetőség a keresőben megjelenésre. Vagyis elméletben nem feltétlenül kell, hogy a publikálást követő látogatószám növekedés oka a publikálás ténye legyen, elég az is, hogy mondjuk eltaláltál egy kulcsszót, ami új látogatókat hozott. Ennek csak az a tény mond ellent a grafikonokban, hogy ha megszűnt vagy látványosan lejjebb esett a publikáció, akkor azt előbb-utóbb követte a keresőből érkező látogatók számának csökkenése is.
4. Ez a cikk eredetileg a VIP újságunk – Jöjjenek a Vevők – 2015. februári számában jelent meg, tehát a tesztadatok az ezt megelőző időszakból származnak. Ennek ellenére a jelen cikk publikálásakor, 2018-ban is hasonló eredményeket tapasztalunk, tehát az itt levont következtetéseket ma is érvényesnek tekinthetjük.