A SEO területén van egy fogalom, ami mintha kísértene, és sokak szerint az eredményes keresőoptimalizálás szent grálja lenne: ez a kulcsszó sűrűség.

Annyiszor és annyian kérdezik tőlem, hogy mi az ideális kulcsszósűrűség, és annyi megmondom-a-tutit információt lehet a témában olvasni, hogy itt az ideje rendet tenni!

Talán megszoktad már tőlem, talán nem, de nem azt fogom ebben a cikkben megírni, amire vársz. Viszont azt megmutatom, hogy miért és mennyire vedd komolyan a kulcsszó sűrűséget. Sőt, megmutatom még a 0%-os kulcsszósűrűséggel elért Google 1-2. helyezéseket is!

Egyszer volt, hol nem volt ugyanis az a világ, amikor az ember mérte és beállította X %-ra a kulcsszó sűrűséget, és párnázott helye volt a keresőben.

Ma már nem így megy. De ha nem, akkor hogyan? Ehhez nézzünk egy kicsit a mélyére a dolgoknak…

Mi a kulcsszó sűrűség?

A Wikipedia angol nyelvű cikke szerint a kulcsszó sűrűség az az arány, ahányszor az adott kulcsszó vagy kifejezés megjelenik egy weboldalon, a weboldal összes szavának számához viszonyítva.

És ha engem kérdezel, akkor nagyjából itt vége is van annak, ami a kulcsszó sűrűség témájában objektíven elmondható, minden más mese.

Mennyi szó is van egy weboldalon?

A szavak tengeréből mit is vizsgálunk pontosan?

Ha már az arányt nézzük, akkor először is el kellene dönteni, hogy mennyi szó van az adott weboldalon.

De ebbe mit is számolunk bele igazából?

Csak az adott cikk tartalmát? Vagy a kiegészítő tartalmat is? Pl. láblécet, oldalsávot is? Netán a hozzászólásokat?

Könnyen belátható, hogy csak ezzel az egy változóval akár duplájára nőhet – vagy felére csökkenhet – ugyanannak a szónak a kulcsszósűrűsége ugyanazon a weboldalon, és ez csupán nézőpont kérdése.

És mielőtt azt mondanád, hogy márpedig ez egy teljesen felesleges költői kérdés, mert a Google ezt vagy azt nézi, hadd nyugtassalak meg. A Google senkinek sem köti az orrára, hogy mit néz. Vagyis minden, ebben a témában olvasható, ténynek beállított adat csak spekuláció.

És mi is pontosan a kulcsszó (ebben a kontextusban)?

Legyünk vele tisztában, hogy magyarok vagyunk, magyar nyelven beszélünk, és általában magyar nyelvű weboldalakat optimalizálunk.

Márpedig majmolni az amerikai SEO mantrát legalább annyira felelőtlen üzleti hozzáállás, mint megfeledkezni arról, hogy a világnak bizony nincs vége Hegyeshalomnál vagy Záhonynál.

De mi köze ennek az egésznek Záhonyhoz?

Csupán annyi, hogy ha megnézzük a magyar nyelvet, akkor messze nem annyira egyszerű egy adott karakterláncról megmondani algoritmikusan, leprogramozható módon, hogy az bizony milyen szót képvisel.

Nézzük például azt, hogy ha én ebben a cikkben a „kulcsszó sűrűség” kifejezés sűrűségét szeretném meghatározni, akkor vajon a számításba beletartozik-e pl. az is, hogy „kulcsszósűrűség” (egybe írva)?

Vagy mondjuk ragozva, a „kulcsszó sűrűséget” formát vizsgálva? És mi van akkor, ha egy kicsit megpróbálok szebben fogalmazni, és néhány alkalommal „keresőszó sűrűség„-et vagy „kulcsszó eloszlás„-t használok? Vagy közbeszúrok egy szót, és a „kulcsszavak ideális sűrűségéről” beszélek?

Hidd el, a Google érti ezt. Ha másért nem, nézd majd meg a cikk alján a 0%-os példákat.

De vajon melyik kulcsszósűrűség vizsgáló lesz képes ezek után az arányt rendesen kiszámolni?

Kulcssó sűrűség vizsgáló eszközök

Ha már itt tartunk, akkor a kulcsszó sűrűség hívőinek még mindig napi szinten forgatott szent könyvei a kulcsszósűrűség vizsgálók. Olyan szoftverek, amelyek megállapítják egy adott weboldal kulcsszavainak sűrűségét.

Csak amit sokan elfelejtenek, hogy ezek a programok, még ha jó szándékkal készülnek is, lényegesen kisebb erőforrással rendelkeznek, mint ami a Google-nek rendelkezésére áll.

Vagyis valószínűleg pusztán szimpla karakterláncokat vizsgálnak. És nem látok bele a működésükbe, de valószínűleg nem képesek a Google kifinomultságával értelmezni pl. a szinonimákat.

És ha már a magyar nyelvnél tartunk, akkor egyszerűen szinte képtelenek a feljebb említett sajátosságokat teljes pontossággal kezelni.

Ergo: szinte biztos, hogy ha magyar nyelven kulcsszósűrűség vizsgáló eszközt használsz, akkor legfeljebb az adott eszközzel egy weboldalad két változatának állapotát tudod objektíven összehasonlítani, de a %-ban kifejezett érték önmagában szinte semmi sem ér.

De azért álljon itt a rend kedvéért két kulcsszó sűrűség vizsgáló, amit – ha már valamit – ajánlani tudok:

• A seotools eszköze minden eddig írttal ellentétben egészen jól és intelligensen kezeli a magyar nyelv sajátosságait is. Magyar nyelvű honlapnál egyszerűen nem látom értelmét más eszközt használni.
• WordPress honlap esetén a Yoast SEO bővítmény kiváló segítséget ad a kulcsszavak sűrűségéhez még a cikk szerkesztése közben. Bár pl. ékezetes kulcsszavak esetében mindig 0%-ot mond, tehát messze nem tökéletes.

De mennyi az annyi? Vagyis mi az a bizonyos kulcsszó %?

Igen, ez az a SEO szent grál, amiről a cikkben korábban már beszéltem. Amit olyan sokan várnak tőlem.

Hogy mondjak egy számot, amivel az első hely garantált. Mondjuk 2%, és akkor minden tuti.

Voltak idők, amikor ez tényleg majdnem mindent vitt. Sőt, még 8-10%-os kulcsszósűrűséggel is egészen jó eredményeket lehetett elérni.

Ami ha belegondolsz, nonszensz. Ez azt jelenti, hogy minden 10. szó ugyanaz egy adott szövegben. Unalmas, és ráadásul mi sem egyszerűbb annál, mint ennek kiszűrésére kiokosítani egy keresőmotort.

Ráadásul az sem mindegy, hogy milyen oldalról van szó.

Egy főoldalon, vagy pl. egy webáruház kategória oldalán pl. akár teljesen normális is lehet a 8-10%-os kulcsszósűrűség. Mert ha mondjuk téli gumit árulsz (amire „téligumi” formában is rengetegen keresnek – de a helyesírásról majd máskor), akkor a „Téli gumi” kategóriában vagy a főoldaladon nemhogy nem meglepő, de inkább kívánatos, ha minden termék nevében benne van a „Téli gumi” kulcsszó, ami akár extrém sűrűség értékhez is vezethet.

Csak hogy lásd, nem a levegőbe beszélek, a „téligumi” szóra jelenleg 2. helyen található teligumibolt.hu esetében a Seotools kulcsszósűrűség értéke „téligumi” szóra 13,04%, „téli gumi” kifejezésre 8,17%. Vagyis együtt ebben a két formában 21,21% a sűrűség. Idiótaságnak tűnik első hallásra, mégis második helyen vannak egy olyan kulcsszóra, amiért sokan ölni tudnának.

Google 2. helyezés 20% fölötti kulcsszó sűrűséggel

És mi van a 0%-os kulcsszósűrűséggel?

Hadd mutassak néhány példát, amikor nem is annyira jelentéktelen kulcsszavak egyetlen egyszer sem fordulnak elő egy honlapon, az mégis stabil 1-2. helyet foglal el a keresőben.

Egy másik autós, és szintén nem gyenge, „gumiszervíz budapest” és „gumiszerviz budapest” kulcsszóra pl. az első helyezett nonstopgumi.hu oldalon egyetlen egyszer sem szerepel sem a „gumiszerviz” vagy „gumiszervíz„, sem a „Budapest” szó. Együtt meg pláne nem. Mi is akkor a helyzet az elvárt kulcsszósűrűséggel?

„Gumiszerviz Budapest” kulcsszóra 1. hely 0% kulcsszó sűrűséggel

Vagy pl. az én klasszikus példám, a majonéz receptem úgy került előre és még most is úgy 1-2. helyezett a „házi majonéz recept” vagy „majonéz recept” szóra, hogy egyik kulcsszó sem szerepelt ebben a formában a cikkben. A „házi majonéz recept” azóta egy hozzászólásban megjelent, a „majonéz recept„-et én írtam bele a tartalomba, de a helyezést a cikk ezek nélkül is elérte és képes volt tartani.

„Majonéz recept” kulcsszóra 2. hely 0% kulcsszó sűrűséggel

Hasonló módon vagyok első helyen „tök sütése„, „sütőtök készítése„, „majonéz házilag” és hasonló kulcsszavakra.

„Tök sütése” kulcsszóra 1. hely 0% kulcsszó sűrűséggel

De hozhatok angol nyelvű saját példát is. A gombapaprikás receptem stabil első helyen erősíti külhonban a magyar gasztrokultúrát a „hungarian mushroom goulash” és második helyen a „hungarian mushroom paprikash” kulcsszóra anélkül, hogy ezeknek a kifejezéseknek bármelyike ebben a formában a receptben megjelenne.

„Hungarian Mushroom Goulash” kulcsszóra 1. hely 0% kulcsszó sűrűséggel

Te hogy állsz a kulcsszósűrűséggel?

Ezzel a cikkel nem azt akartam mondani, hogy a kulcssó sűrűség nem fontos, vagy hogy minden esetben 0% a cél.

Csak arra szerettem volna felhívni a figyelmedet, hogy ez a szám ma már messze nem a legfontosabb adat akkor, amikor a Google kiértékeli az oldaladat. Ne ezen görcsölj, rengeteg más trükk és módszer van a jó helyezések és főleg az egyre több látogató eléréséhez.

Ha részletesebben érdekel, hogy mire kell figyelni pl. egy cikk megírásakor a jó helyezés érdekében, akkor nézd meg a SEO szövegírás tanfolyamomat. Ott pontosan megérted, hogy mire kell figyelni egy szöveg keresőoptimalizált megfogalmazásakor és mire nem.

Tovább a keresőoptimalizált szövegírás tanfolyamra»

Én pedig kíváncsi vagyok, hogy te mit kezdesz a kulcsszó sűrűséggel. Figyelsz rá egyáltalán? És ha igen, akkor hogyan? Írd meg a hozzászólásoknál!